Jelentkezz be, és lépj tovább az eredményeidhez.
Nincs még fiókod? Töltsd ki a tesztet, és hozd létre ingyen
A belső körvonal 20%-ot jelöl, a külső 100%-ot. A csúcsok sorrendje mindig ugyanaz: H, E, X, A, C, O.
A hatszög alakjából egy pillantásra leolvasod a teljes profilt. A konkrét számokat és az egyes faktorok pólusait az alábbi áttekintésben találod.
A HEXACO nem rangsor. Mind a hat faktor egyszerre van meg benned, csak az az erő különbözik, amellyel megmutatkoznak, ezért a sorrend soha nem változik: a profilt fentről lefelé olvasod, nem a legjobbtól a legrosszabbig. A fenti három betű a három legerősebb faktorod.
A pontszám a két pólus közötti skálán mutatja a helyedet, nem minőséget és nem képességet. Az összehasonlítás tájékoztató jellegű, és nem publikált normákon alapul.
A becsületesség-szerénység a hatodik faktor, és ebben tér el a HEXACO az ötfaktoros modellektől. Azok önálló dimenzióként nem tartják számon, a tartalma pedig főleg a barátságosságba és a lelkiismeretességbe olvad be, és közben éppen az vész el belőle, ami a legérdekesebb. Pedig olyan dolgokat jelez előre, amelyek sokat számítanak: hogy valaki tisztességesen játszik-e felügyelet nélkül is, hogyan bánik a pénzzel és a hatalommal, és mit kezd azzal a lehetőséggel, hogy mások kárára szerezzen előnyt.
A pontszámod magas, tehát a tisztesség nálad nem taktika, hanem alapbeállítás. Azt a rövidebb utat, amelyről soha senki nem szerezne tudomást, jellemzően nem választod, és nem a státusz vagy a vagyon alapján döntöd el, mit ér egy ember. A gyakorlatban ettől leszel az, akire rá lehet bízni egy költségvetést, a belépési adatokat vagy más titkát, és a környezeted ezt fokozatosan felismeri. Két árnyoldalra figyelj: a saját érdemeid alábecsülésére, és arra, hogy tanácstalan maradsz olyan közegben, ahol tényleg trükközni szokás.
Mit jelent a pontszámod az egyes faktorokban, és hogyan mutatkozik meg a kapcsolatokban és a munkában. A legerősebb faktor ki van nyitva, a többit koppintással nyitod meg.
Tisztességesen játszol akkor is, ha senki nem figyel. A manipuláció és a hízelgés nem a te eszközöd, és nem a vagyon vagy a státusz alapján méred az embereket. Nálad mindenki tudja, hányadán áll, és éppen ettől leszel olyan társ, akiben hosszú távon meg lehet bízni.
A kapcsolatokban a becsületesség-szerénységnél főleg a kiszámíthatóság számít. Aki magasabb pontszámot ér el, természetesnek veszi: a párjának és a barátainak soha nem kell rejtett szándékokat fejtegetniük, csak arra érdemes figyelni, nehogy a szerénységből önleértékelés legyen. Aki alacsonyabbat ér el, meg tudja védeni a magáét, viszont a bizalmat tudatosan és hosszan kell felépítenie.
A magasabb pontszámúak ott működnek a legjobban, ahol tiszta a pálya: átlátható szabályok és a végzett munka szerinti elismerés. A politikázás és a láthatóságért folyó verseny jobban kimeríti őket, mint maga a munka. Az alacsonyabb pontszámúak nem vesznek el ebben a versenyben, nekik viszont az a közeg válik be, ahol a szabályokat be is tartatják, nem csak leírják.
A kockázatot és a nyomást nyugodtan viseled, a pánik nem tartozik a felszereltségedhez, és válsághelyzetben többnyire a tiéd a leghűvösebb fej a szobában. Ez nem azt jelenti, hogy nem érdekelnek az emberek, csak kevésbé fognak rajtad az érzelmek, és kívülről nehezebb olvasni őket. Árnyoldal: az érzékenyebb emberek a nyugalmadban néha távolságtartást látnak, te magad pedig könnyen elnézed azt a pillanatot, amikor az óvatosság lett volna a helyes lépés.
Az érzékenyebb embereknek a közelség nem ráadás, hanem szükséglet, és ez látszik is rajtuk, mert tényleg érdeklődnek mások iránt. A magasabb érzelmesség mélyebb kötődéseket hoz, és nagyobb sebezhetőséget abban a pillanatban, amikor egy kapcsolat megakad. Az alacsonyabb érzelmesség stabilitást ad, viszont érdemes kimondani azt is, ami neked magától értetődőnek tűnik.
Az érzékenyebb emberek szokták elsőként megérezni, hogy egy projekt bajba tart, vagy hogy egy kollégának elfogyott az ereje. A szívósabbak viszont tartják az irányt, miközben körülöttük dőlnek a határidők. Egyik helyzet sem jobb a másiknál, csak arról van szó, hogy a csapat el tudja osztani egymás között a két szerepet.
Élvezed a társaságot, de nincs rá folyamatosan szükséged. Tudsz látszani, amikor a helyzet ezt kívánja, és ugyanolyan könnyen visszahúzódsz a csendbe, amikor az illik jobban. Ennek a sokoldalúságnak az ára a kiszámíthatóság: váltakoznak nálad az időszakok, amikor mindenhol ott vagy, azokkal, amikor senki nem lát, és a környezeted nem tudja, mire számítson.
Az extravertáltabb emberek gyorsan kötnek kapcsolatokat, és sok van belőlük; a visszafogottabbaknak kevesebb jut, viszont szilárdabb. Egyik sem jobb a másiknál, csak másképp épül. Vigyázz a szokásos félreértéssel: a csendet érdektelenségnek szokták olvasni, a hangerőt pedig a többiek átbeszélésének, pedig többnyire mindkettő csak beállítás, nem hozzáállás.
A látható szerepekben - értékesítés, megbeszélések vezetése, prezentáció, ügyfélmunka - a magasabb extraverzió teljesen kifizetődik. Az alacsonyabb ott térül meg, ahol összpontosításra és közönség nélküli, hosszú kitartásra van szükség. A legrosszabbul az jár, akit egész nap az ellenkező üzemmódba kényszerítenek: ebből olyan fáradtság lesz, amit az ember nem tud megmagyarázni magának.
Tudsz megbocsátani, de nem felejtesz automatikusan. Vitában megállapodásra törekszel, és ha a másik fél átlép egy határt, keményebbre tudod fogni. Ez az egyensúly egészséges, csak arra ügyelj, hogy az ismételt engedés ne váljon az alapállásoddá egyetlen konkrét kapcsolatban.
A magas barátságosság összetartja a kapcsolatokat, mert nem kell minden vitából háborút csinálni. Az alacsonyabb tisztánlátást hoz: tudod, hányadán állsz, még ha ez nem is kellemes. A kockázat mindkét oldalon ott ül: egyszer a keserűség, amit soha nem mondtak ki, máskor a mondat, ami túl élesre sikerült.
Az engedékenyebb emberek a csapat kötőanyaga: tompítják a konfliktusokat, elviselik az újra meg újra változó feladatkiírást, és egy kellemetlen vita után is fenntartják az együttműködést. Az egyenesebbek azok, akik hangosan kimondják, hogy valami nem működik, ezért jól illenek a minőségellenőrzéshez, a tárgyaláshoz vagy a válságkezeléshez. A csapatnak mindkettőre szüksége van, csak nem ugyanattól az embertől ugyanabban a pillanatban.
Van terved, tartod a határidőket, és a befejezetlen munka nem hagy nyugodni. A rend magad körül és a fejedben munkaeszköz, nem szeszély, és akkor is számíthatnak rád, amikor mások már engedtek a mércéjükből. Árnyoldal: a perfekcionizmus el tudja nyújtani azt, amit már le lehetett volna adni, és a lécedet nem mindenki bírja a környezetedben.
A magasabb lelkiismeretesség azt jelenti, hogy az ígéretek állnak, és a megbeszélt időpontra lehet számítani, ez pedig alábecsült biztonság egy kapcsolatban. Ugyanakkor ügyelj rá, hogy a saját léced ne váljon mércévé mindenki más számára. Az alacsonyabb lelkiismeretesség könnyedséget hoz, de azt az ismétlődő mondatot is, hogy „elfelejtettem”, amely gyorsabban tudja szétmorzsolni a kapcsolatot, mint a nagy viták.
A magas lelkiismeretesség mindenhová illik, ahol a hibának ára van: pénzügy, üzemeltetés, projektmenedzsment, egészségügy, műszaki terület. Az alacsonyabb ott térül meg, ahol a feladat gyorsabban változik, mint ahogy a tervet le lehetne írni. Ha nem passzolsz a közegedhez, az előbb jelentkezik a határidőknél, mint a képességeknél.
Szívesen kipróbálod az újat, de a bevált dolgokat nem dobod el pusztán azért, mert régiek. Meg tudsz becsülni egy jó ötletet és egy jól működő eljárást is, ettől leszel mindkettő józan megítélője. A kockázat a tehetetlenség: külső lökés nélkül maradsz annál, amit ismersz, akkor is, ha az már kiszolgálta magát.
A nyitottabb embereknek olyan társ és olyan barátok kellenek, akikkel hangosan lehet gondolkodni és új dolgokat kipróbálni; nekik az unalom rosszabb a veszekedésnél. A gyakorlatiasabbak a közös ritmusra, a szokásokra és a kiszámíthatóságra építenek, és a nyugalmat értéknek tartják, nem hiánynak. A feszültség általában nem az értékekből fakad, hanem abból, milyen gyakran változik kettesben a terv.
A magasabb nyitottság a kutatásban, az alkotó szakmákban, a stratégiában és mindenhol kitűnik, ahol a feladat még csak most formálódik. Az alacsonyabb ott van otthon, ahol a módszer nem változhat: üzemeltetés, ellenőrzés, biztonság, precíziós szakmák. Ez nem az intelligenciáról szól, hanem arról, mennyi bizonytalanság esik jól a munkádban.
Miben egyezik a hatfaktoros és az ötfaktoros nézőpont, hol válnak el, és melyik vonást nem méri önállóan a Big Five.
A Big Five és a HEXACO ugyanannak a személyiségnek a két nézőpontja, nem két versengő igazság. A faktorok egy része nagyjából megfelel egymásnak, egy részük eltér, és éppen az a legérdekesebb, ahol elválnak.
Gyakorlatilag ugyanaz. Mindkét skála a társaságkedvelést, az energiát és a láthatóság iránti igényt méri, ezért a két pontszámodnak nagyon közel kell esnie egymáshoz. Ha mégis eltérnek, azt többnyire inkább a tételek különbsége és a két teszt közötti időbeli távolság magyarázza, mint a személyiség.
Közeli ikrek. A szervezettséget, a szorgalmat és a megfontoltságot a két modell szinte azonosan méri, az apró különbséget csak az teszi, mennyi súlyt kap a perfekcionizmus és a tervezés.
Közeli ikrek. A kíváncsiság, a képzelőerő és a szépérzék mindkét modellben ugyanazon a helyen ül, a HEXACO viszont valamivel erősebben hangsúlyozza a szokatlan megoldások iránti kedvet.
Csak részleges az átfedés. A barátságosság a HEXACO-ban a türelemre, a szelídségre és a megbocsátás képességére épül, a Big Five-ban viszont közelebb áll a melegséghez és a bizalomhoz. Az eltérő pontszám tehát itt nem mérési hiba, hanem különbség abban, hogy mit mérnek.
A legmegtévesztőbb páros. Az érzelmesség nem neuroticizmus: az empátiát, az együttérzést és a közel állókhoz fűződő érzelmi kötődést is magában foglalja, ezek pedig nem számítanak bele a neuroticizmusba. Az ingerlékenység és a harag viszont a HEXACO-ban inkább az alacsony barátságossághoz tartozik. A magasabb szám tehát itt nem jelent rosszabb lelkiállapotot.
A becsületesség-szerénységnek nincs megfelelője a Big Five-modellben, és éppen ezért kapod meg itt ráadásként. Hogy mit jelent neked a pontszámod, azt a hatodik faktorról szóló fejezetben olvashatod fentebb.
Ez két modell tájékoztató jellegű összehasonlítása, nem átváltási táblázat. A faktorok nem felelnek meg egymásnak 1:1 arányban, a két teszt más tételekkel és más időpontban mért, ezért néhány pont eltérés nem jelent semmit. Csak a kirívó ellentmondás érdemel figyelmet, és azt is inkább gondolkodnivalónak tekintsd, ne diagnózisnak.
A HEXACO az akadémiai kutatásból származó hatfaktoros személyiségmodell, nem klinikai diagnosztika. A teszt személyiségbeli hajlamokat ír le, nem képességet és nem teljesítményt mér, az értékelés pedig rögzített sávokon áll, nem publikált normákon, ezért az összehasonlítás tájékoztató jellegű. Tekintsd az eredményt önreflexióra ösztönző impulzusnak, ne emberekről szóló döntések alapjának.
Ez a teszt tájékoztató jellegű önismeretre szolgál, és nem helyettesíti a szakszerű pszichológiai diagnosztikát.
Česky
Slovensky
English
Polski
Deutsch
Español
Magyar
Italiano
Português
Nederlands