Big Five - a személyiség 5 dimenziója érthetően

Hány személyiségteszt létezik? Több száz. Hány mögött áll valódi tudományos alátámasztás? Sokkal kevesebb mögött. És ha megkérdeznél pszichológusokat szerte a világon, melyik személyiségmodellt tartják a legmegbízhatóbbnak, a legtöbben ugyanazt válaszolnák: a Big Five-ot.

Miért éppen a Big Five?

A Big Five modell (más néven OCEAN, az öt faktor kezdőbetűiből) nem úgy jött létre, hogy valaki kitalált öt kategóriát, és elkezdte beléjük sorolni az embereket. Éppen fordítva történt: az adatokból nőtt ki.

Az 1980-as és 1990-es években több független kutatócsoport (Goldberg, 1990; Costa és McCrae, 1992) több tucat nyelven elemzett több ezer személyiségleíró szót. Újra és újra ugyanarra a következtetésre jutottak: az emberi személyiség megbízhatóan leírható öt alapdimenzióval. Nem néggyel, nem hattal. Öttel.

Az olyan népszerű tesztektől eltérően, mint az MBTI, amely tizenhat típus egyikébe sorol be, a Big Five skálákkal dolgozik. Nem introvertált VAGY extravertált vagy. Valahol elhelyezkedsz egy skálán, és a pontos helyed sokkal többet mond a személyiségedről, mint amennyit egy kétértékű címke valaha mondhatna.

A személyiség öt dimenziója

O - nyitottság az élményekre

Azt méri, mennyire keresed az új élményeket, gondolatokat és szokatlan megközelítéseket.

Magas pontszám: kíváncsi vagy, kreatív, és szeretsz kísérletezni. Vonz a művészet, a filozófia, az utazás és a szokatlan gondolatok. A rutin untat.

Alacsony pontszám: a bevált módszereket, a gyakorlatias megoldásokat és a világos szabályokat kedveled. Ez nem jelenti azt, hogy „zárkózott” lennél, egyszerűen a stabilitást részesíted előnyben az újdonsággal szemben.

Érdekes eredmény: DeYoung és munkatársai (2005) kutatása szerint a nyitottságnak két aldimenziója van, a szellemi kíváncsiság és az esztétikai fogékonyság. Valaki az egyiken magas, a másikon alacsony pontszámot is elérhet.

C - lelkiismeretesség

Azt méri, mennyire vagy szervezett, fegyelmezett és megbízható.

Magas pontszám: előre tervezel, tartod a határidőket, és végigviszed, amit elkezdtél. A kollégáid megbízhatónak látnak. Az asztalod rendezett (vagy legalábbis a káoszon belüli rendszered neked logikus).

Alacsony pontszám: rugalmasabb vagy, spontánabb, és kevésbé kötnek a szabályok. Lehet, hogy küzdesz a halogatással és a szervezéssel, de könnyebben alkalmazkodsz a váratlan változásokhoz.

A metaelemzések szerint (Barrick és Mount, 1991) a lelkiismeretesség a munkateljesítmény legerősebb személyiségalapú előrejelzője, szakmától függetlenül. Ez viszont nem jelenti azt, hogy „minél több, annál jobb”: a rendkívül lelkiismeretes emberek merevvé, perfekcionistává válhatnak, és hajlamosabbak a kiégésre.

E - extraverzió

Azt méri, honnan nyered az energiádat, és mennyire erősen keresed a társas ingereket.

Magas pontszám: az emberek társasága feltölt. Élénk vagy, beszédes, és szeretsz a figyelem középpontjában lenni. Egy buli után energiával telve érzed magad.

Alacsony pontszám: a csendesebb közeget, a kisebb társaságot és a több egyedül töltött időt kedveled. Egy buli után nyugalomban kell feltöltődnöd. Ez nem azt jelenti, hogy félénk vagy, csak máshogy gazdálkodsz az energiáddal.

Fontos különbség van az introverzió és a félénkség között. Egy introvertált ember lehet zseniális előadó vagy vezető, csak szüksége van egy kis egyedüllétre a szereplés után. A félénk ember fél a társas helyzetektől, az introvertált egyszerűen ritkábban keresi őket.

A - barátságosság

Azt méri, mennyire vagy hajlamos az együttműködésre, az empátiára és mások figyelembevételére.

Magas pontszám: figyelmes vagy, kedves, és szívesen segítesz. Kerülöd a konfliktust, és igyekszel, hogy mindenki jól érezze magát. Az emberek hozzád fordulnak a gondjaikkal.

Alacsony pontszám: közvetlenebb vagy, versengőbb, és kevésbé vagy hajlandó engedni. Nem riadsz vissza a kellemetlen igazságoktól. Bizonyos szerepekben, például tárgyalásban vagy válságkezelésben ez előny lehet.

Gondolj arra, mi jut eszedbe, ha valaki azt mondja: „kedves ember”. Lényegében ezt méri a barátságosság. De vigyázz: a túl magas barátságosság oda vezethet, hogy képtelen leszel nemet mondani, határokat húzni és kiállni a saját szükségleteidért.

N - neuroticizmus

Azt méri, mennyire vagy érzelmileg reaktív, és mennyire fogékony a negatív érzelmekre.

Magas pontszám: intenzívebben éled meg a stresszt, a szorongást és a negatív érzelmeket. A váratlan helyzetek könnyebben kibillentenek. Hajlamos vagy többet aggódni és túlgondolni a dolgokat.

Alacsony pontszám: érzelmileg stabilabb vagy, nyugodtabb és ellenállóbb stressz alatt. Megőrzöd a hidegvéredet. Ennek másik oldala viszont az lehet, hogy kevésbé veszed észre azokat a jelzéseket, amelyek figyelmet érdemelnének.

A neuroticizmusnak kissé méltánytalan híre van a pszichológiában: úgy hangzik, mint egy diagnózis, pedig teljesen normális személyiségdimenzió. A mérsékelten magasabb neuroticizmus akár hasznos is lehet, mert érzékenyebbé tesz a kockázatokra és a lehetséges problémákra.

Big Five vagy a 16 típusú tipológia: mi a különbség?

Ez nem jelenti azt, hogy a tipológia haszontalan. Hasznos eszköz az önreflexióhoz és a kommunikációhoz. De ha tudományosan megalapozott térképet akarsz a személyiségedről, a Big Five a megbízhatóbb választás.

Mit árul el a profilod

A Big Five igazi ereje nem az egyes dimenziókban rejlik, hanem abban, hogyan kapcsolódnak össze. A profilod öt szám együttese, és csak a kölcsönhatásuk meséli el a teljes történetedet.

Magas nyitottság alacsony lelkiismeretességgel? Kreatív gondolkodó, akinek nehezére eshet befejezni az ötleteit. Magas extraverzió magas barátságossággal? Született csapatember és kommunikátor. Alacsony neuroticizmus alacsony barátságossággal? Nyugodt, de kemény tárgyaló.

Több tucat ilyen kombináció létezik, mindegyik más erősségekkel és kihívásokkal. Ezért nem tud egy egyszerű típuscímke soha annyit megmutatni, mint egy ötdimenziós profil.

Változik a személyiség az élet során?

Igen, de lassan. Roberts és munkatársai (2006) metaelemzése szerint az emberek az életkor előrehaladtával általában lelkiismeretesebbé, barátságosabbá és érzelmileg stabilabbá válnak. A nyitottság körülbelül 30 éves korig enyhén emelkedik, aztán kiegyenlítődik vagy finoman csökken. Az extraverzió viszonylag stabil marad.

A genetika komoly szerepet játszik: az ikerkutatások szerint a személyiségvonások nagyjából 40-60%-ban örökletesek (Bouchard, 2004). A többit a környezet és a tapasztalat alakítja. Vagyis igen, bizonyos mértékig befolyásolhatod a személyiségedet, de nem fogod alapjaitól újratervezni magad.

Hogyan használd a Big Five-ot a gyakorlatban

A profilod ismerete több területen is segíthet:

• Karrier: milyen munkakörnyezet illik hozzád? Struktúrára van szükséged (magas C) vagy rugalmasságra (alacsony C)? Emberekkel dolgoznál (magas E) vagy inkább önállóan (alacsony E)?
• Kapcsolatok: ha érted a saját profilodat és a párodét, elkerülhettek felesleges konfliktusokat. A párod nem azért „nehéz eset”, mert máshogy reagál a stresszre, hanem mert más a pontszáma a neuroticizmus skáláján.
• Személyes fejlődés: ha tudod, hol állsz az egyes skálákon, azokra a konkrét területekre koncentrálhatsz, amelyek visszatartanak, ahelyett hogy mindent egyszerre próbálnál megváltoztatni.

Kíváncsi vagy, hogyan néz ki az ötfaktoros profilod? A Big Five személyiségteszt néhány perc alatt megmutatja, és az eredmény meglepően pontosan foghatja meg, ki is vagy valójában.