Regisztráció nélkül

Tudd meg 5 perc alatt, milyen személyiség vagy, és melyik szakma illik hozzád

Tudd meg 5 perc alatt, milyen személyiség vagy.

Pár perc alatt kész · 16 teszt egy helyen

Pár perc alatt kész · 16 teszt egy helyen

Főoldal / Útmutatók / Személyiség és önismeret / Introvertált és extravertált - több ez, mint félénkség és társaságkedvelés
Személyiség és önismeret

Introvertált és extravertált - több ez, mint félénkség és társaságkedvelés

Mit jelent valójában az introverzió és az extraverzió, miért nem fekete-fehér a kérdés, és hogyan élj összhangban azzal, hol állsz a skálán.

Amikor valaki egy munkamegbeszélésen ötletbörzét javasol, a szoba fele felragyog, a másik fele gondolatban elbújik a monitor mögé. Ismerős? Az, hogy melyik csoportba tartozol, sokat elárul arról, hol állsz az extraverzió skáláján. Az introverzióról és az extraverzióról szóló igazság viszont sokkal érdekesebb, mint azt a legtöbben gondolják.

A legnagyobb tévhit: introvertált = félénk, extravertált = társaságkedvelő

Ez a leegyszerűsítés évtizedek óta kering, és félrevezető. Az introverzió nem félénkség. Az extraverzió pedig nem ugyanaz, mint a társaságkedvelés.

A félénkség a társas megítéléstől való félelem, aggodalom amiatt, hogy mit gondolnak rólad mások. Egy introvertált ember nem feltétlenül fél a társas helyzetektől. Egyszerűen kevesebb energiát nyer belőlük, mint egy extravertált, és egy bizonyos adag társas ingerlés után egyedüllétre van szüksége a feltöltődéshez.

Susan Cain, a Csend: A hallgatás ereje egy folyton fecsegő világban (2012) című bestseller szerzője egyszerűen fogalmazott: „Az introverzió arról szól, hogyan reagálsz az ingerekre, beleértve a társas ingereket is. Az extravertáltak vágynak az ingerekre, az introvertáltak akkor érzik magukat a legelevenebbnek, amikor csendesebb minden.”

Egy introvertált ember lehet zseniális konferenciaelőadó. Egy extravertált ember lehet ideges egy randin. Az extraverzió skálája az energiaháztartásodat méri, nem a társas készségeidet.

Mit mér valójában az extraverzió

A Big Five személyiségmodellben az extraverziónak több összetevője van:

  • Társaságkeresés: mennyi társas kapcsolatot keresel magadnak
  • Magabiztos fellépés: milyen könnyen veszed át az irányítást egy csoportban
  • Pozitív érzelmesség: milyen intenzíven éled meg a lelkesedést és az örömöt
  • Ingerkeresés: mennyi ingerre van szükséged ahhoz, hogy jól érezd magad
  • Aktivitási szint: az életed általános tempója

Az egyik összetevőn magas, a másikon alacsony pontszámot is elérhetsz. Lehetsz társaságkedvelő introvertált: szívesen töltöd az időt a barátaiddal, de gyorsan kimerülsz, és egyedüllétre van szükséged a regenerálódáshoz. Vagy csendes extravertált: nem keresed a nagy társaságot, de az emberi kapcsolatok energiát adnak.

Ambiverzió: legtöbben valahol középen vagyunk

Tudtad, hogy a tiszta introvertáltak és a tiszta extravertáltak valójában kisebbségben vannak? Adam Grant, a Wharton School pszichológusa szerint az emberek kétharmada ambivertált, vagyis valahol a skála közepén helyezkedik el.

És bár az ambiverzió kevesebb figyelmet kap, a kutatások szerint akár előny is lehet. Grant (2013) a Psychological Science folyóiratban közölt tanulmánya szerint a legsikeresebb értékesítők nem az extravertáltak, ahogy azt gondolnád, hanem az ambivertáltak. Képesek kapcsolatot teremteni és lelkesedést kelteni (ez az extravertált oldal), de figyelni is tudnak, és alkalmazkodnak a vevőhöz (ez az introvertált oldal).

Te hol állsz? Feltölt egy péntek esti étterem a barátaiddal, vagy inkább egy péntek este a kanapén egy könyvvel hangzik jobban? És mi van akkor, ha az őszinte válasz az, hogy „attól függ, milyen hetem volt”?

Hogyan hat az introverzió és az extraverzió a munkára

A legtöbb munkakörnyezetet elsősorban az extravertáltakra szabták. Nyitott terű irodák, ötletbörzék, kapcsolatépítő rendezvények, csapatépítők. Az introvertáltaknak ez napi adag kimerülést jelenthet, amit senki nem vesz komolyan.

Pedig az introvertáltak és az extravertáltak eltérő, de ugyanolyan értékes tulajdonságokat hoznak a munkahelyre:

IntrovertáltakExtravertáltak
DöntéshozatalMegfontoltabb, lassabb, kevésbé impulzívGyorsabb, intuitívabb, kockázatvállalóbb
KommunikációÍrásban, mélyebben szeret egyeztetniSzóban, spontán módon szeret egyeztetni
VezetésProaktív csapatoknál hatékony (Grant, Gino és Hofmann, 2011)Passzív csapatoknál hatékony
KreativitásEgyéni munkában erősebbCsoportos ötletelésben erősebb
KapcsolatépítésKisebb háló, mélyebb kapcsolatokNagyobb háló, szélesebb elérés

Egy valós példa: Bálint egy ötfős fejlesztőcsapatot vezetett. Introvertált volt, a főnöke pedig azt kifogásolta, hogy „nem kommunikál eleget” és „nem elég látható”. A csapatában mégis a legalacsonyabb volt a fluktuáció az egész cégnél. Miért? Bálintnak nem kellett hangosnak lennie. Figyelt, teret adott az embereinek, és nyugodt négyszemközti beszélgetésekben oldotta meg a problémákat. A vezetői stílusa nem volt rosszabb, csak más volt.

Tévhitek, amelyeket ideje elengedni

„Az introvertáltak nem szeretik az embereket”

De igen. Csak nincs szükségük annyi emberre maguk körül, és a mély kapcsolatokat előnyben részesítik a széles ismeretségi körrel szemben.

„Az extravertáltak felszínesek”

Nem azok. Attól, hogy energiájuk van a társas kapcsolatokhoz, még képesek a mély gondolkodásra és az őszinte kapcsolatokra. Egyszerűen máshogy dolgozzák fel az információt: gyakran hangosan gondolkodnak, és beszélgetés közben formálják az ötleteiket.

„Egy introvertált megtanulhat extravertálttá válni”

Extravertált viselkedéseket meg lehet tanulni, de ez nem változtatja meg az alapvető energiaháztartásodat. Az extraverzió hosszú távú megjátszásának pedig ára van: Little (2008) kutatása szerint azok az introvertáltak, akik tartósan extravertált szerepet játszanak, nagyobb kimerültségről és alacsonyabb élettel való elégedettségről számolnak be.

„Az extravertáltak mindig nyernek”

Bill Gates, Warren Buffett, J. K. Rowling: mindannyian introvertáltnak vallják magukat. Az extravertált előny létezik, de kisebb, mint gondolnád, és nagyon erősen függ a helyzettől. A távmunka és a digitális kommunikáció korában a mérleg nyelve mozgásban van.

Hogyan élj összhangban azzal, hol állsz a skálán

A cél nem az, hogy introvertáltabb vagy extravertáltabb legyél. A cél az, hogy megértsd, hol állsz a skálán, és a környezetedet igazítsd magadhoz, ne fordítva.

Ha inkább introvertált vagy:

  • Tervezz „csendes blokkokat” a naptáradba, olyan időt, amikor nincs megbeszélés és nincs interakció.
  • Készülj a megbeszélésekre előre, írásban. Az ötleteid értékesek, csak időre van szükségük, hogy kiforrjanak.
  • Keress olyan munkát, amely tiszteletben tartja a fókuszigényedet: távmunkát, külön irodát, rugalmas munkaidőt.
  • Ne ítéld el magad azért, mert egy társasági esemény után egy teljes napra van szükséged a regenerálódáshoz. Ez teljesen normális.

Ha inkább extravertált vagy:

  • Ismerd fel, hogy nem mindenkinek ugyanakkora az igénye a társas kapcsolatokra. Egy kolléga, aki nemet mond a közös ebédre, nem téged utasít vissza, csak lehet, hogy csendre van szüksége.
  • Gyakorold a figyelmes hallgatást. A természetes késztetésed a beszédre és a megosztásra értékes, de néha az a leghasznosabb, ha csendben maradsz.
  • Teremts alkalmat a társas kapcsolatokra a munkán kívül is, ha otthonról dolgozol.

Az extraverzió a kapcsolatokban

A klasszikus kérdés: az introvertált-introvertált, az extravertált-extravertált vagy a vegyes párok működnek a legjobban? A kutatások nem adnak egyértelmű választ, de arra utalnak, hogy a kölcsönös megértés és a különbségek tisztelete többet számít, mint az extraverzióban való egyezés (Weidmann és munkatársai, 2017).

A gond akkor kezdődik, amikor az egyik fél személyes sértésként éli meg a másik szükségleteit. Az extravertált azt hiszi, hogy az introvertált párja nem szereti őt, mert nem akar bulizni menni. Az introvertált azt hiszi, hogy az extravertált párja nem tiszteli őt, mert soha nem hagy neki teret. A megoldás nem valamiféle félúton kötött kompromisszum, hanem annak megértése, hogy mindkettőtöknek másra van szüksége, és mindkettőre lehet módot találni.

Nézd meg, hol állsz

Az extraverzió csak az egyik az öt dimenzióból a Big Five modellben. A teljes személyiségprofilodhoz hozzátartozik a nyitottság, a lelkiismeretesség, a barátságosság és az érzelmi stabilitás is. Csak akkor kapsz teljes képet, ha mind az ötöt együtt nézed. Kíváncsi vagy a sajátodra? A Big Five személyiségteszt megmutatja, hol állsz mind az öt skálán, és az eredmény sokszor meglepően pontos.

Ajánlott teszt

Próbáld ki: Big Five személyiségteszt (Nagy Ötök)

Tudj meg többet magadról - a teszt ingyenes, az eredmény pedig azonnal megvan.

Kezdd el a tesztet

További cikkek ebben a kategóriában: Személyiség és önismeret