Növelhető az IQ - mit mond a tudomány

James Flynn új-zélandi politológus valami furcsát vett észre az 1980-as években. Az IQ-pontszámok generációról generációra emelkedtek, nagyjából 3 ponttal évtizedenként. Egy évszázad alatt a népesség átlaga 30 pontot mozdult el. Ha a nagyszüleid kitöltenének egy mai IQ-tesztet igazított normák nélkül, a többségük az átlag alatti sávba esne. Azt jelenti ez, hogy okosabbak vagyunk náluk?

A válasz bonyolultabb, mint amilyennek látszik. És sokat elárul arról, hogy az IQ egyáltalán emelhető-e.

Mit mér valójában az IQ (és mit nem)

Az IQ-tesztet nem az „okosság” mérésére tervezték. Alfred Binet 1905-ben a párizsi iskolák számára hozta létre, hogy azonosítsa azokat a gyerekeket, akiknek külön segítségre van szükségük. Gyakorlati eszköz volt, nem ítélet az értelemről.

A mai IQ-tesztek kognitív képességek együttesét mérik: logikai következtetést, mintázatfelismerést, munkamemóriát, feldolgozási sebességet, téri tájékozódást. Az eredmény mindig viszonyszám: a 100-as pontszám azt jelenti, hogy pontosan a korcsoportod átlagán vagy. Semmivel sem többet, semmivel sem kevesebbet.

Mit nem mér az IQ? A kreativitást, a gyakorlati problémamegoldást, a szociális intelligenciát, a motivációt, a kitartást. Egy 125-ös IQ-jú ember, aki soha semmit nem fejez be, valószínűleg kevésbé lesz sikeres az életben, mint egy 105-ös IQ-jú, aki szívós, és jól bánik az emberekkel.

Az első tisztázandó kérdés tehát, amikor azt kérdezzük, „emelhető-e az IQ”, ez: egy teszt számáról beszélünk, vagy a jobb gondolkodás valódi képességéről?

Fluid és kristályos intelligencia

Raymond Cattell pszichológus 1963-ban vezetett be egy megkülönböztetést, amely kulcsfontosságú ebben a témában. Kétféle intelligenciát azonosított:

A fluid intelligencia (Gf) az a képesség, hogy előzetes tapasztalat nélkül oldj meg új problémákat. Látsz egy mintázatot, amellyel korábban soha nem találkoztál, és ki kell találnod a mögötte lévő logikát. Ez a képesség 25 éves kor körül tetőzik, majd fokozatosan csökken. Szorosan kötődik az agy biológiájához.

A kristályos intelligencia (Gc) a felhalmozott tudás és készség. Szókincs, szakmai tudás, élettapasztalat. Az életkorral együtt nő, és egészséges embereknél késő időskorig alig csökken.

Miért fontos ez? Mert az „IQ-emelésről” szóló ígéretek többsége fejjel megy neki a fluid intelligencia falának. Azt rendkívül nehéz tartósan elmozdítani. A kristályos intelligenciádat egész életedben építed, egyszerűen azzal, hogy tanulsz és tapasztalatot gyűjtesz, csakhogy általában nem erre gondolnak az emberek, amikor az IQ növeléséről beszélnek.

A Flynn-hatás: hogyan ér el egész népesség magasabb pontszámot

Vissza James Flynnhez. Az évtizedenkénti 3 pontos emelkedés valós, és több tucat országban megerősítették. Flynn maga viszont óvott a leegyszerűsítő értelmezésektől. Nem feltételezte, hogy az emberek biológiailag okosabbak lettek. Inkább a környezet változott: jobb táplálkozás, kevesebb gyerekkori fertőzés, több iskolában töltött év, és egy összetettebb világ, amely elvont gondolkodást követel.

Érdekes, hogy a Flynn-hatás néhány fejlett országban lassulni kezdett, néhány esetben pedig meg is fordult. Bratsberg és Rogeberg (2018) norvég vizsgálata, amely 730 000 sorozott katona adatára támaszkodott, csökkenő IQ-pontszámokat mutatott ki az 1975 után született korosztályoknál. Az okok továbbra sem világosak, a kutatók az oktatás változásaira, a médiafogyasztási szokásokra és környezeti tényezőkre gyanakszanak.

Mit mond a Flynn-hatás az egyéni IQ-fejlődésről? Mindenekelőtt azt, hogy a környezet hatalmas szerepet játszik. A genetika kijelöli a kognitív potenciálod határait, de az, hogy hol landolsz ezeken a határokon belül, a körülményeken múlik. A szakértők becslése szerint az IQ öröklődése felnőtteknél 50-80% körül mozog (Plomin és Deary, 2015). A többi a környezet.

Agytréning: működik vagy sem?

2010 körül berobbantak az „agytréning” alkalmazások. Lumosity, Elevate, Peak. Több millió felhasználó, milliárdos értékelések, és egy ígéret: játssz napi 15 percet, és emelkedik az IQ-d.

A valóság kijózanítóbb. 2016-ban Daniel Simons vezetésével egy kutatócsoport átfogó metaelemzést tett közzé a Psychological Science in the Public Interest folyóiratban. A következtetés? Akik agytréning-játékokat gyakorolnak, azokban a konkrét játékokban lesznek jobbak. A javulás viszont nem vihető át más kognitív feladatokra. Jobb leszel a dual n-back feladatban, de nem fogod gyorsabban megoldani a munkahelyi problémáidat.

Ezt hívják a „távoli transzfer” problémájának, vagyis a készség átvitelének a gyakorlás közegéből a valós életbe. És pontosan ezt nem sikerül a kereskedelmi agytréning-programoknak felmutatniuk. Az Egyesült Államok szövetségi kereskedelmi bizottsága (FTC) 2016-ban meg is bírságolta a Lumosityt megtévesztő reklám miatt.

Kivétel lehet a munkamemória. Egyes vizsgálatok (Jaeggi és munkatársai, 2008) arra utaltak, hogy az intenzív munkamemória-tréning rövid időre megemelheti a fluid intelligenciát. A későbbi ismétlési kísérletek viszont vegyes eredményt hoztak. A tudományos konszenzus egyelőre az, hogy ne várj csodát.

Mi működik valóban a kognitív teljesítményre

Az alábbiak közül egyik sem ad hozzá 20 IQ-pontot. Mindegyik mérhetően befolyásolja viszont, mennyire jól működik az agyad. Együtt pedig a különbség jelentős lehet.

Aerob mozgás

Valószínűleg ez a leghatásosabb dolog, amit az agyadért tehetsz. Colcombe és Kramer (2003) metaelemzése szerint az aerob mozgás javítja a végrehajtó funkciókat: a tervezést, a figyelemváltást, az impulzusgátlást. Egy idősebb felnőtteken végzett vizsgálat (Erickson és munkatársai, 2011) azt találta, hogy a rendszeres séta megnövelte a hippokampusz térfogatát, amely az emlékezethez és a tanuláshoz kapcsolódó agyi struktúra.

Nem kell maratont futnod. Heti ötször harminc perc gyors séta elég. A hatás már fél év után mérhetővé válik.

Alvás

Egyetlen álmatlan éjszaka olyan szintre csökkenti a kognitív teljesítményt, amely enyhe ittassághoz hasonlítható. Williamson és Feyer (2000) kutatása szerint 17 óra ébrenlét 0,05%-os véralkoholszintnek felel meg. A krónikus alváshiány (éjszakánként 6 óra alatt) még alattomosabb, mert hozzászoksz, és már észre sem veszed, mennyire lelassít.

Alvás közben szilárdítja meg az agy az emléknyomokat, és takarítja ki az anyagcsere-hulladékot. Valószínűleg ez a kognitív teljesítmény legalábecsültebb tényezője. Hány órát alszol? És ebből mennyi az igazán pihentető?

Új készségek tanulása

Nem annak ismételgetése, amit már tudsz. Új készségekre gondolunk: hangszer, idegen nyelv, programozás, sakk. Az Edinburghi Egyetem vizsgálata (Bak és munkatársai, 2014) szerint egy második nyelv tanulása lassítja a kognitív öregedést, még akkor is, ha felnőttként kezdesz bele.

A kulcs az a frusztráló érzés, hogy „ez nem megy”. Ez a jel, hogy az agyad új idegi kapcsolatokat épít. Amint egy tevékenység rutinná válik, a kognitív haszna lecsökken.

Táplálkozás

Az agyad a test összes energiájának nagyjából 20%-át fogyasztja, pedig a testsúlyodnak csak 2%-át teszi ki. A tápanyagbevitelnek közvetlen hatása van. Az omega-3 zsírsavak (hal, olajos magvak), az antioxidánsok (gyümölcs, zöldség), valamint a megfelelő vas- és B12-vitamin-bevitel alkotják az alapot. A mediterrán étrendet több vizsgálat is összefüggésbe hozta a lassabb időskori kognitív hanyatlással.

Másfelől egyetlen „szupertáplálék” sem tesz okosabbá. A „nootropikumként” hirdetett étrend-kiegészítők többségének egészséges embereknél minimális vagy semmilyen igazolt hatása nincs.

A jó kérdés nem az, hogyan emeld az IQ-t

Képzelj el valakit, aki napi 5 órát alszik, nem mozog, főleg feldolgozott ételt eszik, és akinek az elsődleges szellemi tevékenysége a közösségi média görgetése. Most képzeld el ugyanezt az embert napi 7-8 óra alvással, rendszeres mozgással, kiegyensúlyozott étrenddel és olyan estékkel, amelyeket olvasással vagy spanyoltanulással tölt.

Ennek az embernek az IQ-pontszáma talán elmozdul néhány ponttal egy teszten. Vagy talán nem. De a valós élethelyzetekben megmutatkozó gondolkodási, problémamegoldó, összpontosítási és tanulási képessége összehasonlíthatatlanul jobb lesz. És valójában ez számít.

A kognitív tartalékkal foglalkozó kutatások (Stern, 2009) szerint azok, akiknek gazdagabb a szellemi életük, több iskolát végeztek, összetettebb munkát végeznek, aktív a társas életük, tovább megőrzik a kognitív funkcióikat, még akkor is, ha az agyuk ugyanazokat a biológiai öregedési jeleket mutatja. Nem IQ-pontokról van szó. Arról, milyen hatékonyan használod az agyadat.

Ha kíváncsi vagy, hol állsz jelenleg a különböző kognitív területeken, a logikai következtetésben, a mintázatfelismerésben, a nyelvi képességben, próbáld ki az IQ-tesztünket. Nemcsak összpontszámot mutat, hanem a gondolkodásod erősebb és gyengébb pontjait is. Az pedig, hogy pontosan tudod, hol van tered a fejlődésre, az első lépés a változáshoz.