Jelentkezz be, és lépj tovább az eredményeidhez.
Nincs még fiókod? Töltsd ki a tesztet, és hozd létre ingyen
A mutató a kételkedésed összesített mértékét jelzi a 0-100 skálán, ahol a nulla a biztos talajt jelenti a lábad alatt, a száz pedig az erős kételkedést magadban; a skála tájékoztató jellegű.
Honnan ered a kételkedésed: a három forrás a legerősebbtől a leggyengébbig sorakozik, és az első határozza meg a profilodat.
A pontszám a kételkedés erejét írja le abban, ahogy megéled a dolgokat, nem a képességeidet és nem az elvégzett munkát. Az összehasonlítás tájékoztató jellegű.
Mennyire kiélezett a profilod Az egyik forrás egyértelmű előnnyel vezet nálad, tehát világos, honnan érkezik a kételkedés - és ez jó hír. Nem kell mindent egyszerre megoldanod, elég egyetlen helyen nekifeszülni: az alábbi technikák pontosan oda céloznak.
17a domináns forrás előnye 34a források közötti különbségMögötted eredmények, szerep és felelősség, mégis végigkísér az érzés, hogy ezt az egészet inkább csak játszod: mintha az igazi szakértelem valaki másé lenne, te pedig csak a jelmezt viselnéd jól. Ezért többet készülsz, mint amennyi kellene, és kevesebbet kérdezel, mint amennyit szeretnél, nehogy kiderüljön, mi az, amit még nem tudsz. Ez az érzés viszont a fejed szokása, nem tény a képességeidről - a szokásokat pedig újra lehet tanulni.
A saját képességeidben való kételkedés nálad nem ritka vendég, hanem elég állandó lakótárs: az eredmények megvannak, csak ritkán élvezed őket. A munkát elvégzed, de az energiád egy része a plusz felkészülésre, az ellenőrzésre és arra a töprengésre megy el, hogy tényleg alkalmas vagy-e rá. Ez már olyan kételkedés, amely energiába kerül, és megérdemli a figyelmet; a jó hír, hogy a pontszámaid elég pontosan megmutatják, honnan ered.
A legmagasabb pontszámú forrás. Mi tartja életben, miről ismered fel egy hétköznapon, és milyen pillanatokban szólal meg a legerősebben.
Belül azt érzed, hogy a helyed egy nálad rátermettebbet illetne, és hogy előbb-utóbb ez ki is derül.
A fejed egy csendes feltevéssel dolgozik: hogy a valódi tudásod kisebb, mint amekkorának kívülről látszik. Hogy nehogy leégj, a kelleténél többet készülsz, inkább nem kérdezel, és nem kockáztatsz semmit, aztán ha jól sül el a dolog, azt a felkészülés javára írod, nem magadénak. Az aggodalom így soha nem kap esélyt arra, hogy megcáfolódjon, tehát a következő helyzetbe ugyanolyan erősen lép be, mint korábban.
A munkában azokról a megbeszélésekről ismered fel, amelyeken hallgatsz, amíg nem vagy száz százalékig biztos a dolgodban, aztán a saját véleményedet valaki más szájából hallod vissza. A tanulásban kevesebbet kérdezel, mint amennyire szükséged lenne, mert a kérdés elárulhatná, mit nem tudsz még. A szakmabeli ismerősök között pedig abba a szerepbe állsz, aki még csak most zárkózik fel, pedig kívülről ugyanolyan magabiztosnak látszol, mint ők.
A kiváltó ok általában egy új szerep, a saját munkád bemutatása vagy egy terem tele olyanokkal, akikről azt gondolod, hogy többet tudnak. Ilyenkor jobban figyeled magad és óvatosabban fogalmazol, tehát az energiád egy része, amely a teljesítményre mehetne, arra megy el, hogy senki ne vegyen észre semmit.
Öt konkrét lépés, egyenesen a domináns forrásodra célozva: a kételkedést nem lehet kikapcsolni, de újra lehet tanulni, és ehhez elég egyetlen technikával kezdeni, nem mindegyikkel egyszerre.
Mondd ki hangosanVálassz egy embert a szakmádból, akiben megbízol, és mondd el neki konkrétan, miben nem vagy biztos - ne általánosan, hogy „úgy érzem, nem vagyok elég jó”, hanem hogy „félek, hogy az előadás közben kifogyok az érvekből”. Szinte mindig kiderül, hogy a másik oldal is ismeri ugyanezt, és a kivételes alkalmatlanság érzése egyetlen beszélgetés alatt szertefoszlik. A kimondatlan kétely nő, a kimondott összemegy.
A kész dolgok naplójaA nap végén írj le három sort arról, ami ténylegesen kész van: az elküldött elemzés, a megoldott probléma, a letett vizsga. Ne benyomásokat írj, hogy „egész jól ment”, csak tényeket; a benyomások nyomás alatt hajlanak, a lista nem. Egy hónap múlva olyan bizonyíték lesz a kezedben, amellyel a „semmit nem tudok rendesen” érzés nem tud vitatkozni.
A kezdő nem csalóAmikor megjelenik a gondolat, hogy „nem tartozom ide”, fordítsd le pontosabb mondatra: „ezt a konkrét dolgot még tanulom”. Az első mondat az értékedről szól, és nem lehet vele mit kezdeni, a második egy készségről, és van rá megoldás. Ez a két mondat választja el a tehetetlenséget a tervtől.
Plafon a felkészülésnekDöntsd el előre, mennyi időt adsz a felkészülésnek, mondjuk két órát egy előadásra, és amikor lejár, hagyd abba, akárhogy érzed magad. A plusz felkészülés ugyanis már nem javít a minőségen, csak egy időre elhallgattatja a bizonytalanságot, és ezzel egyben megtanítja arra, hogy legközelebb újra megszólaljon. A plafon pontosan kétszer kellemetlen, utána megszokod.
Te egy évvel ezelőttMagadat az egy évvel ezelőtti magaddal hasonlítsd össze, ne a körülötted lévőkkel: tőlük ugyanis a kész eredményeket látod, nem a botladozó kezdeteket és azt, ami nem jött össze nekik. Írj le három konkrét dolgot, amelyet ma meg tudsz csinálni, egy éve pedig nem; általában több van belőlük, mint várnád. A mások legjobb pillanataiból vágott összeállítást soha nem éred utol, mert a te kulisszáid nincsenek benne.
A sikert azzal kötöd össze, amit tettél érte, nem a szerencsés véletlennel - és ez a legjobb védekezés az ellen a félelem ellen, hogy egyszer elfogy. Ha felbukkan a bizonytalanság, pontosan ide térj vissza: a lépések listájához, amelyeket te magad tettél meg.
Az „impostor phenomenon” fogalmát 1978-ban Pauline Clance és Suzanne Imes pszichológusok vezették be, amikor olyan embereket írtak le, akik a bizonyítható eredményeik ellenére sem tudtak hinni a saját képességeikben. Nem diagnózisról van szó: a mentális zavarok DSM-osztályozásában ezt a fogalmat nem találod meg, a pszichológia pedig a megélés leírásaként kezeli, nem betegségként. A kutatások ismételten a neuroticizmussal, vagyis az értékelésre való érzékenységgel hozzák összefüggésbe, és azzal a szigorúbb mércével, amelyet az ember magára szab. A mi tesztünk ráadásul nem valamelyik kutatási kérdőív fordítása: saját kérdéseken áll, és tájékoztató jellegű önismeret, nem klinikai eszköz.
Ha a kételyeid erősek, tartósan megmaradnak, és elveszik a munkád örömét, érdemes átbeszélned egy pszichológussal vagy terapeutával.
Az imposztorszindróma tesztje önismereti eszköz, nem pszichológiai diagnosztika. Az impostor phenomenon fogalmából indul ki, a megélés módját írja le, és nem mér sem képességet, sem teljesítményt; az összehasonlítás tájékoztató jellegű.
Az az érzés, hogy az ember nem tartozik oda, ahol van, a kutatásokban nem áll önmagában. A legszorosabban a neuroticizmussal függ össze: minél nehezebben viseli valaki a bizonytalanságot és a kritikát, annál könnyebben nő a feje fölé a kételkedés. Szerepe van a kitartásnak is: aki a hosszú célok mellett kitart, gyakrabban fordítja a kételyt munkába, mint bénultságba. Aki egyetlen szeletnél többet szeretne látni, mindkettőt külön megmérheti.
Ezek nagy embercsoportokra vetített átlagok, nem szabályok - egy konkrét embernél az összefüggés máshogy is kinézhet, akár fordítva is, tehát az összehasonlítást tájékoztató jelleggel vedd.
Ez a teszt tájékoztató jellegű önismeretre szolgál, és nem helyettesíti a szakszerű pszichológiai diagnosztikát.
A szükséges sütik gondoskodnak a bejelentkezésről és a fizetésről. A hozzájárulásoddal a látogatottságot is mérjük, hogy tudjuk, mit érdemes fejleszteni. Adatvédelmi irányelvek
Česky
Slovensky
English
Polski
Deutsch
Español
Magyar
Italiano
Português
Nederlands
Română