Hogyan értelmezd a HEXACO-profilodat

Eszter megnyitotta az eredményét, megkereste a legnagyobb számot, a lap többi részét pedig végigfutotta a szemével. Nyitottság 81. „Stimmel”, bólintott, becsukta az ablakot, és visszatért a munkához.

Egy hónappal később állásinterjún ült, és azt kérdezték tőle, hogyan bírja a határidőket, amikor a feladat menet közben átalakul. Lefagyott. A válasz pedig már négy hete ott állt az eredményében: Lelkiismeretesség 58, vagyis az a szám, amely abban a helyzetben többet mondott róla, mint a nyolcvanas a lap tetején. Egyetlen másodpercet sem szánt rá.

Így lehet félreolvasni egy jó eredményt. Ranglistaként, amelyből egyetlen szót viszel magaddal, hat koordinátás térkép helyett.

Ha még nincsenek meg a saját számaid, tíz perc alatt orvosolható. A HEXACO tesztünk 60 kérdésből áll, és kiszámolja mind a hat faktort, a hárombetűs kódot is. A következő bekezdéseket aztán a saját profilod fölött olvashatod.

Mit jelentenek valójában ezek a százalékok

A hat faktor mindegyike 20 és 100 közötti számot kap. A tartomány nem véletlen: ötfokú skálán válaszolsz, így aki egy faktor összes állításánál a leghatározottabb egyet nem értést jelöli be, a húszon landol. Aki mindenhol a leghatározottabb egyetértést, az százon.

Ebből következik valami, amit sokan pont fordítva olvasnak ki. A nyolcvan az Extraverziónál nem azt jelenti, hogy extravertáltabb vagy a népesség nyolcvan százalékánál. Azt írja le, hogyan válaszoltál te magad az extraverziós állításokra. A másokkal való összevetés ezért mindig csak tájékoztató jellegű, nem hivatalos normákhoz mért mérésről van szó.

A számok utána három sávba esnek.

És most a váratlan rész: információban általában a középső sáv a leggazdagabb, nem a szélső értékek. A magas és az alacsony pontszám azt mondja el, mit teszel szinte minden alkalommal, és ezt teszt nélkül is ki lehetne találni. A közepes sáv azt üzeni, hogy „a körülményeken múlik”, és épp az a kérdés, hogy nálad pontosan min múlik, szokott a leghasznosabb lenni az egész eredményből.

A Barátságosság 62 nem csinál belőled fél diplomatát. Rendszerint olyan emberről szól, aki tud hátrálni és keményen kitartani is a magáé mellett, és a kontextus dönt: kivel beszél, miről van szó, és hány munkaóra van már a háta mögött. Hogy az egyes betűk mit mérnek, és miért hat faktorral dolgozik a modell öt helyett, azt a szöveg fejti ki arról, mi az a HEXACO.

A hárombetűs kód: rövidítés, nem ítélet

A hat szám fölött megjelenik egy három betűből álló kód, például HCX. Egyszerűen keletkezik: a hat faktor pontszám szerint sorba áll, és az első három kerül a kódba. A betűk sorrendje a nagyságukat követi, tehát a HCX és a CHX nem ugyanaz. Az elsőnél a becsületesség vezet, a másodiknál a lelkiismeretesség.

A kód a profil címeként működik. Három betűt jegyzel meg hat szám helyett, és tudod, mely oldalaid látszanak leggyakrabban kívülről. Ha gyorsan meg akarod mutatni egy kollégának, vagy évek múltán szeretnél magadban tájékozódni, ez praktikus.

Ugyanakkor sok minden kimarad belőle. A kód semmit nem mond a maradék három faktorról, holott épp a legalacsonyabbak írják le gyakran, hol kerül neked minden lépés több energiába, mint másoknak. A távolságokat sem árulja el: az első és a harmadik betű közötti eltérés lehet öt pont vagy negyven, a kód ugyanúgy néz ki.

Nálad hány pont választja el a harmadik betűt a negyedik faktortól, amely már nem került be a kódba? Ha két pont, akkor a rövidítésed félig egyetlen délután és annak a hangulatnak a műve, amelyben a tesztet kitöltötted. Ilyenkor inkább nézd meg mind a hat értéket.

Hat szám nem hat fiók

A faktorok folytonos skálák, nem kategóriák. A 74 pontos és a 76 pontos ember között nincs semmilyen szakadás, csak egy sávhatár, amelyet valakinek meg kellett húznia. Ha egy másik héten újra kitöltenéd a tesztet, a számok egy része néhány ponttal elmozdulna erre vagy arra, és egy-kettő talán átugorna a szomszédos sávba.

A második dolog a helyzet. A profil az alaphelyzetedet írja le, vagyis azt, ahová visszacsúszol, amikor nem figyelsz magadra. Nem mondja meg, mire vagy képes, amikor tényleg múlik rajta valami. Egy introvertált ember végigvisz egy előadást száz fő előtt, csak este jobban kiüti, mint egy magas Extraverziójú kollégát.

A vonások az ember stabilabb részéhez tartoznak, de a stabil nem jelenti azt, hogy megfagyott. A Lelkiismeretesség a többségnél a felnőttkor során lassan emelkedik, az Érzelmesség a nagy élettörések után mozdul el. A tavaszi eredmény fotó, nem születési bizonyítvány.

Hol szokott elcsúszni az eredmény olvasása

A leggyakoribb hiba Eszteré: csak a csúcsot elolvasni. A legmagasabb faktor egyben az, amiről régen tudsz, mert a környezeted folyton szóvá teszi. A meglepetés inkább lent van. Akinek alacsony a Lelkiismeretessége, nem azt kell hallania, hogy rendszertelen, hanem azt, hogy a rendszert valaki másnak vagy egy naptárnak kell felépítenie helyette.

A második hiba a sávot diagnózisnak venni. Az alacsony Érzelmesség nem hidegség és nem „érzelmi elszürkülés”, a magas pedig nem gyengeség. Az alacsony Becsületesség-szerénység sem csinál senkiből csalót, inkább olyan embert ír le, akinek nem esik nehezére a saját érdekét érvényesíteni és hangosan beszélni a sikereiről. A személyiségkérdőívnek nincs helye a rendelőben, és önmagában kiszűrő kritériumként nincs helye kiválasztási eljárásban sem.

Gábor és Réka a konyhaasztalnál vetette össze az eredményeit, és megfeneklettek az Extraverzión: Rékánál 78, Gábornál 41. Harminchét pont különbség papíron összeegyeztethetetlenségnek tűnik. Valójában egyetlen visszatérő helyzetet írnak le: három óra bulizás után az egyikük éledezni kezd, a másik a hazaindulásig hátralévő perceket számolja. A pontok összevetése a párral a hibás keresésére csábít, pedig a hasznos rész az a konkrét jelenet, amelyen a különbség megtörik.

Az utolsó félreértés a leghalkabb. A faktorok közötti két-három pontos eltérést sorrendként olvassuk, csak éppen ott nincs semmilyen sorrend. A Nyitottság 66 és a Barátságosság 64 között csak zaj van.

Mit tegyél vele a jövő héten

Az eredmény akkor kezd valamire jó lenni, amikor lefordítod egyetlen konkrét helyzetre, amely nálad ismétlődik. Három hely van, ahol ez a leghamarabb megtérül.

• A főnök és a kollégák. Zoltán Lelkiismeretessége 88, a felettese pedig félbehagyott mondatokban osztja ki a feladatokat. Nem a viszonyt kezdte rendezni, hanem elkérte minden kiosztásnál a két sort arról, minek kell elkészülnie és mikorra. A konfliktusok megfogyatkoztak, anélkül hogy bárki megváltoztatta volna a jellemét.
• A pároddal ne táblázattal indíts. Válaszd ki azt az egy faktort, amelyben a legjobban különbözöl tőle, és keress hozzá egy múlt hónapi helyzetet, amely emiatt csikorgott. Egy jelenet többet ér egy óra számokról szóló vitánál.
• Munkaválasztásnál a profil nem alkalmas a szakma kiválasztására, viszont jól szűri a napi működés körülményeit. A magas Érzelmesség és az alacsony Extraverzió együtt nem azt jelenti, hogy „az értékesítés kizárva”, hanem inkább azt, hogy „az az értékesítés kizárva, ahol napi nyolc órán át idegeneket kell hívogatni egy nyitott térben”.

Próbálj ki két hétre egy dolgot. Fogd azt a faktort, amely közepes sávba került, és valahányszor az egyik vagy a másik oldalon kapod magad, írd mellé a körülményt: kivel voltál, mennyi időd volt, miről szólt a helyzet. Tizennégy nap után ezekből a jegyzetekből nem szám jön ki, hanem egy feltétel. Vagyis pontosan az, ami egyetlen sávból sem olvasható ki.