HEXACO vs Big Five: mit ad a hatodik faktor

Két jelölt pályázik egy állásra, amelyben a céges költségvetést kezelik. Ugyanazt az ötfaktoros kérdőívet töltik ki, és szinte megkülönböztethetetlen eredménnyel jönnek ki belőle. Mindkettő közepesen extravertált, mindkettő átlag felett lelkiismeretes, mindkettő nyugodt, mindkettő kellemes társaság.

Egy évvel később kiderül egy különbség, ami a papíron nem volt ott. Gábor visszaadja a fel nem használt pénzt a költségvetésbe, pedig észrevétlenül átforgathatta volna a saját osztályán. Zoltán elfogad egy csendes jutalékot attól a beszállítótól, akit maga javasolt, és senkinek sem szól róla. A kérdőív ezt a különbséget nem jelezte előre. Nem azért, mert rossz kérdőív volt, hanem azért, mert ezt a vonást egyáltalán nem mérte.

Pontosan e hiányzó rész körül folyik a vita a személyiség két legelterjedtebb tudományos modellje között. Az egyik öt faktort ír le, a másik hatot. És éppen a hatodik az oka annak, hogy egyáltalán érdemes összehasonlítani őket.

Ugyanaz a módszer, más faktorszám

Mindkét modell ugyanazon a gondolaton és ugyanazon a statisztikán áll. A gondolat neve lexikális hipotézis: ami az emberekben elég fontos ahhoz, hogy a környezet észrevegye, arra a nyelv előbb-utóbb szót talál. Aki tudni akarja, miben különböznek egymástól az emberek, tehát kezdheti a szótárnál.

Az eljárás ezután unalmas, és pontosan ezért hihető. A nyelvből kiszedik az összes melléknevet, amely embert jellemez, több száz ember értékeli ezeket magán vagy az ismerősein, a faktoranalízis pedig kiszámolja, mely szavak tartanak össze. Senki nem dönti el előre, hány csoport jöjjön ki. Annyi jön ki, amennyi az adatokban van.

Az angol listákon ez az eljárás ismételten öt faktort adott (Goldberg, 1990; Costa és McCrae, 1992), és ezekből lett a szabvány, amelyet ma az OCEAN rövidítés alatt ismersz. Hogy az öt skála mit takar, azt a szöveg fejti ki arról, mi is a Big Five személyiségmodell.

Michael Ashton és Kibeom Lee kanadai pszichológusok az évezred fordulóján valami első pillantásra érdektelent tettek: ugyanazt az eljárást más nyelvekre futtatták. Koreaira, olaszra, magyarra, lengyelre, hollandra, franciára, németre. Az adatokból pedig újra és újra hat csoport jött ki öt helyett.

Itt van az egész történet legnagyobb meglepetése. A hatodik faktor nem azért bukkant fel, mert a koreaiak vagy a magyarok más emberek lennének, mint az amerikaiak. Azért bukkant fel, mert minden melléknévlista csak minta egy nyelvből, és az angol listák, amelyeken az ötfaktoros modell felnőtt, kevés szót tartalmaztak egyetlen konkrét szócsaládból. A modell akkor nem a világot mérte. A szótárt mérte, amelyet bemenetként kapott.

A hatodik faktor: becsületesség-szerénység

Ez a szócsalád így néz ki: őszinte, tisztességes, korrekt, szerény, igénytelen az egyik oldalon; ravasz, számító, kapzsi, önelégült a másikon. A hatfaktoros modellben önálló skála lett belőle, a becsületesség-szerénység, amelyet a H betű jelöl.

Négy dolgot fog össze: nyílt lapokkal játszik-e valaki akkor is, amikor a hazugság átmenne; mennyire zavarja, ha más kárára szerez előnyt; milyen erősen húzza a vagyon és a luxus; és mennyire tartja magát olyannak, akit egyszerűen több illet meg, mint a többieket.

A skála neve félreértésre csábít. A szerénység itt nem félénkséget és nem a saját képességek lekicsinylését jelenti. A magas H-val bíró ember lehet öntudatos szakember, aki pontosan tudja, mit ér, csak nem vezet le ebből jogot a különleges kezelésre. És fordítva: az alacsony H elég gyakran nagy bájjal jár együtt, mert aki másokat meg akar nyerni, annak elsősorban kellemesnek kell lennie. A tisztességtelenség az adatokban ritkán ül a barátságtalanság mellé.

Az ötfaktoros modellből ez a tartalom nem hiányzik egészen. Feloldódik. A korrektség és a mások kihasználásától való vonakodás egy része a barátságosság alá esik, a szabálytartás egy része a lelkiismeretesség alá, a többi pedig úgy szóródik szét, hogy egyetlen számként már nem olvasható ki. Éppen ezért jöhet ki Zoltán a bevezetőből egy ötfaktoros profilból teljesen feltűnésmentesen. Szervezett, kellemes, nyugodt. A skála, amelyen különbözne, nincs ott.

Az alacsony H közben nem azt jelenti, hogy csaló. Hajlamot ír le, nem tettet, és a hétköznapokban sokkal közönségesebben mutatkozik meg: a kapcsolatok cserének olvasódnak, a státusz és a látható jutalmak nagyobb súlyt kapnak, a szabály pedig akadálynak tűnik, amelyet ki lehet kerülni, ha megéri és nem figyel senki. A skálával részletesen az a szöveg foglalkozik, amely arról szól, mit jelent a H faktor.

Az emocionalitás nem ugyanaz, mint a neuroticizmus

A második különbség finomabb, és azokat is megzavarja, akik mindkét modellt ismerik. A hatfaktoros modell E betűje nem ugyanazt jelenti, mint az ötfaktoros N-je, pedig mindkét skála az érzelmek körül forog.

A neuroticizmus a negatív érzelmekre való hajlam általában: szorongás, szomorúság, ingerlékenység, harag, hangulati ingadozás. A HEXACO ezt a csomagot kioldotta. Az emocionalitás a félelmet, az aggódást, a közeli emberekre való támaszkodás igényét és a mások bajára való érzékenységet tartja meg. A harag nincs benne.

Van viszont benne valami, amit a neuroticizmusban ne keress: a másokhoz fűződő kötődés. A magas emocionalitás olyan embert ír le, aki fél azokért, akik fontosak neki, és kell valaki, akire támaszkodhat. Ez nem az érzelmi labilitás szinonimája, még ha az eredményt gyakran így is olvassák.

Vegyél két kolléganőt. Eszter két nappal korábban kezd félni egy prezentációtól, az előző éjjel nem alszik, és mielőtt belép a terembe, hallania kell, hogy sikerülni fog. Krisztina szemrebbenés nélkül levezeti ugyanazt, de amikor a beszélgetésben elhangzik egy ostoba felvetés, olyan élesen vágja le a kérdezőt, hogy senki nem áll ki érte. Az ötfaktoros kérdőív mindkettőjüknek magas neuroticizmust ad. A hatfaktorosban Eszternek magas az emocionalitása, Krisztinának viszont alacsony a barátságossága.

Próbálj most felidézni valakit, akit valamikor túlérzékenynek neveztél. Olyan emberről volt szó, aki könnyen megriad és a szívére vesz dolgokat, vagy arról, aki felrobban, mihelyt valami nem tetszik neki? Öt skálán mindketten ugyanoda kerülnek. Hat skálán mindenki máshová.

Hová tűnt a harag

Az erre a kérdésre adott válasz egyben a harmadik különbség. A harag a HEXACO-ban a barátságosságba költözött, pontosabban annak alsó végébe.

A barátságosság itt tűrőképességet jelent: a megbocsátás képességét, azt, hogy hagyod a dolgot, hogy belemész egy kompromisszumba, hogy nem adod vissza az ütést. Aki ezen a skálán alacsonyan áll, hosszabban tartja a haragot, keményen kritizál, nehezen engedi el az igazát és gyorsan felmegy benne a pumpa. Ahol az ötfaktoros modell a lobbanékonyságot érzelmi labilitásként jegyzi fel, ott a hatfaktoros a mások elviselésének képtelenségeként olvassa.

A hatás gyakorlati. Két azonos magas neuroticizmusú ember teljesen más kolléga lehet. Az egyik konfliktusban visszahúzódik, aztán éjjel újrajátssza magában, a másik kirobbantja, reggel pedig nem érti, miért néznek rá furcsán. Hat skála szétválasztja ezt a kettőt, öt együtt hagyja őket.

Térkép a két modell között

A táblázat megmutatja, hová kerül át az egyes ötfaktoros dimenzió a hatfaktoros modellben. Ezek nem egyenlőségjelek, inkább a legközelebbi megfelelő tájékoztató hozzárendelése.

A táblázatból látszik, hogy az öt és a hat közti különbség nem csupán egy plusz szám. Három faktor gyakorlatilag változatlan marad, egy hozzájön, kettő pedig átrendeződik. Aki tehát mindkét tesztet megcsinálja és összeveti az eredményeket, annak nagyon hasonló nyitottságot, lelkiismeretességet és extraverziót kell kapnia, az érzelmeknél és a barátságosságnál viszont a számok bátran eltérhetnek. Ez nem mérési hiba, csak más határvonalak a skálák között.

Érdemes tudni, hogy egyik modell sem áll meg a hat vagy öt számánál. Minden faktor további, szűkebb vonásokra oszlik, és csak ezekben derül ki, miért él másképp két ember ugyanazzal a pontszámmal. Két egyformán magas lelkiismeretesség egyszer a rendszereteten és a pontosságon állhat, máskor a szorgalmon és a kitartáson. Aki a nagy faktorok alapján dönt, a címeket olvassa a cikk helyett.

Mit ad hozzá a hatodik faktor

Egy új faktor hasznosságáról egyetlen kérdés dönt: megtudunk-e általa valamit, amit az öt skála nem fog meg? A becsületesség-szerénységnél a válasz igenlő.

Ashton és Lee munkái, valamint a rájuk épülő kutatás az alacsony H-t összekapcsolja a szabály kikerülésének hajlamával, amikor az megéri, a mások manipulálására való készséggel és olyan viselkedéssel, amely a munkahelyen kárt okoz a munkáltatónak, az erőforrások apró visszaélésétől a súlyosabb csalásokig. A skála emellett jelentősen átfed azokkal a vonásokkal, amelyeket sötét triádnak nevezünk, leginkább a machiavellizmussal.

Maradjunk azonban a földön. Több ezer ember közötti statisztikai összefüggésekről van szó, nem egy konkrét emberre vonatkozó előrejelzésről; minden ilyen összehasonlítás tájékoztató jellegű. A személyiségskála hajlamot ír le, nem tettet, és a csoportokon belüli különbségek általában nagyobbak, mint a csoportok közöttiek. A H alapján nem szabad sem jelölt felvételéről döntést hozni, sem egy kollégával kapcsolatos gyanút megerősíteni. Máshol hasznos: segít megérteni, miért nem működik az együttműködés valakivel, aki kellemesnek és megbízhatónak tűnik, mégis minden megbeszélés után furcsa érzés marad benned.

Melyikhez mikor nyúlj

A Big Five általános térképként állja meg a helyét. Évtizedek alatt összehasonlíthatatlanul több vizsgálat, norma és ráépülő eszköz gyűlt körülötte, tehát ha olyan eredményt akarsz, amelyet össze lehet vetni a szakirodalommal vagy egy másik kérdőívvel, az öt faktor a biztonságos választás. Akkor is illik, ha főleg a stresszel szembeni tűrőképesség érdekel, mert a neuroticizmus erre a kérdésre egyenesebben válaszol: egy skálán tartja a szorongást és a haragot is. A mi Big Five tesztünk ötven itemmel dolgozik a nyilvános IPIP itembankból.

A hatfaktoros modell akkor fizetődik ki, amikor a bizalom a tét. Jellemzően:

• Olyan pozíciók, ahol felügyelet nélkül dönt valaki pénzről, hozzáférésekről vagy jogosultságokról.
• Amikor egy csapatban ismételten hajlítják a szabályokat, de senki nem tűnik bűnösnek.
• Önismeret abban a pillanatban, amikor a környezeted azt mondja, keményebben viselkedsz, mint amit magadnak bevallasz.

Az utolsó ok szokott a leggyakoribb lenni, és egyszerűen szól: az ötfaktoros eredménytől azzal az érzéssel jöttél el, hogy valami lényeges hiányzik, csak nem tudtad megnevezni. A hatodik skála szokott lenni éppen ez a hiányzó szó.

A mi HEXACO tesztünk hatvan kérdésből áll, és körülbelül nyolc percet vesz igénybe. A hat pontszám mellett tájékoztató összehasonlítást is mutat egy ötfaktoros profillal, így az eredményből látszik, hol találkozik a két modell és hol válik el. Hogy az egyes skálák mit jelentenek a gyakorlatban, azt a szöveg foglalja össze arról, mi az a HEXACO.

Egyik sem győztes

Az öt vagy hat faktorról szóló vita legitim tudományos párbeszéd, nem márkák csatája. Az öt pártolói a takarékossággal és az évtizedek alatt felgyűlt adathegnyi kutatással érvelnek. A hat pártolói a nyelveken átnyúló ismételhetőséggel és azzal, hogy a hatodik skála olyan viselkedést magyaráz, amely mellett az ötfaktoros profilok elmennek. Mindkét oldalnak vannak adatai, mindkettő publikál, és egyik sem állítja, hogy a másik értelmetlenséget mér.

A gyakorlati különbség ráadásul kisebb, mint amilyennek az akadémiai vitából látszik. Mindkét modell skálákkal dolgozik, nem típusokkal, tehát sehová nem skatulyáznak be, és egyik szám sem jobb bennük a másiknál. Mindkettő önjellemzésből indul, ami azt jelenti, hogy inkább azt mérik, hogyan látod magad, mint azt, hogyan viselkedsz, és mindkettő elhajlítható, ha valaki idegen szemeknek tölti ki a kérdőívet. És mindkettő elveszti az értelmét abban a pillanatban, amikor a leírásból ítélet lesz.

Próbálj most egy kis tesztet kérdőív nélkül. Írj fel három embert, aki az elmúlt évben csalódást okozott neked, és mindegyikhez egy mondatot arról, hogy pontosan mit tett. „Nem fejezte be, amit megígért” a lelkiismeretességre mutat. „Egy apróságon robbant fel” a barátságosságra. „Tudta, hogy ezzel bánt engem, és megtette, mert megérte neki” egyikre sem illik. Ezt a mondatot a hatodik skála írja le, és az ötfaktoros profilban nem találod meg.