A halogatás tesztje

A halogatásteszt azt méri fel, milyen gyakran tolod magad előtt a dolgokat, amelyeket meg kellene csinálnod, és főleg azt, hogy miért. A halogatás nem lustaság és nem jellemhiba. Tanult hurok, amelyben a kellemetlen feladat elhalasztása azonnali megkönnyebbülést hoz, és erre a megkönnyebbülésre az agy jól emlékszik, ezért legközelebb gyorsabban nyúl ugyanahhoz a megoldáshoz. A tesztünkben 21 saját állítás szerepel, forrásonként hét, és kiszámolja az összpontszámodat, valamint azt, honnan ered a halogatásod.

A halogatás mögött három különböző kiváltó ok áll. Az unalom és a feladatkerülés azt jelenti, hogy azt halasztod, ami unalmas: a jelentéseket, a papírmunkát, azt a tananyagot, amely nem érdekel. Az aggodalom és a perfekcionizmus ennek pont az ellenkezője: azért nem kezdesz bele, mert számít neked az eredmény, és nem vagy biztos benne, hogy elég jó lesz. Az impulzivitás és a figyelemelterelés azt a nehézséget írja le, hogy megmaradj egy félbehagyott dolognál, amikor bármi érdekesebb kéznél van. A sávod és a legerősebb forrásod alapján a teszt a 10 profil egyikébe sorol, és ez a lényeg, mert az a technika, amely az unalomra hat, az eredmény miatti aggodalomnál semmit nem ér.

A teszt a halogatás kutatásából indul ki, azokból a munkákból, amelyeket Piers Steel és Joseph Ferrari szentelt neki, de az állítások és a kiértékelés a sajátunk. Az eredményt ezért tájékoztató jellegű önismereti profilként vedd, ne diagnózisként: a másokkal való összehasonlítás hozzávetőleges, a szorongással együtt járó krónikus halogatás pedig szakemberhez tartozik, nem online tesztbe. A halogatás ráadásul nem áll önmagában, szorosan összefügg a lelkiismeretességgel, a Big Five teszt öt dimenziójának egyikével, és a kitartással, amelyet a kitartás tesztje (grit) térképez fel. Ha ezt a kettőt is hozzáteszed a halogatáshoz, meglesz a teljes kép.